 |
 |
 |
A hajtány útra kész! |
A gaz bizony locsolás nélkül is él és virul - mivel egyedül vagyok, az űrszelvényt próbálom megtisztíani |
Van mit irtani, sok csúnya. szúrós gaz és jópár akác nőtt itt |
 |
 |
 |
Ezek a szakaszok már lábsérülés nélkül járhatóak. Személyvonat itt 2002 óta nem járt és ha nem építik át a pályát, akkor nem is fog... |
 |
 |
 |
Munkáshajtány :-D |
Ilyen volt... |
... ilyen lett |
 |
 |
 |
Irtó-jó! |
Ez is Csiszta, akarom mondani tiszta! :-) |
 |
 |
 |
Haladok előre, bár mivel először vagyok itt, azt sem tudom, hol vagyok... |
Hiába jósoltak hűvös, esős időt, a nap órák óta tűz. A vizespalackjaim kiürültek, kissé elcsigázottan nyomom a gázt. Az átépített szakaszt látva megcsillan a remény, hogy már nincs messze Imremajor! |
 |
 |
 |
Végre! Négy órába telt, mire ideértem |
 |
 |
 |
Imremajorban jó leittam magam (vízzel) és visszaindulok Csisztára.
Itt akkora volt a gaz a két töltésoldalon, hogy csak egy keskeny ösvény látszott - kiszélesítettem ezt is |
Persze vonz a kiváncsiság, átlököm a kitérőt Táska felé, itt már a deltavágány végén járok. A sínt alacsony gaz borítja, ugrál alattam a hajtány |
Elég elhagyatott ez a vonal! Ekkor jobbról égdörgést hallok és egy sötét felhőt látok felém közeledni... Úgy döntök inkább visszatolok a csisztai vonalra |
 |
 |
 |
Úton Csiszta felé |
 |
 |
 |
|
 |
 |
 |
Megérkezem Csisztára, az esőt szerencsésen megúsztam. Jóleső fáradtságot érzek, de innen még két és fél órás autóút vár rám hazáig |